Galgament Csatornázás

A projektről - Érintett települések

Az „Aszód és térsége szennyvízcsatornázása és szennyvízelvezetése” projekt 14 település összefogásával valósulhat meg:

Acsa

Acsa a Cserhát hegység lábánál, a Galga völgyének kanyarulatában, Pest és Nógrád me-gye határán helyezkedik el. Szabálytalan szerkezetű, halmazosan települt, kitűnő termé-szeti adott-ságokat és páratlan szépségű vidéket tudhat magáénak. Aki szeretne ideláto-gatni, könnyen megteheti, mivel van közúti és vasúti összeköttetése is. A település Bu-dapesttől 60, Váctól 25, Aszódtól 20, Balassagyarmattól 35 km-re található.

További információkért látogasson el a település oldalára.

Aszód

A dinamikusan fejlődő város Pest megye dél-keleti részén, a Galga folyó bal partján terül el. Aszód a Kistérség központja. 1991-ben nyerte vissza városi rangját.

További információkért látogasson el a település oldalára.

Bag

BagfaluBag Pest megye északkeleti részén található. Északról Aszód és Kartal, keletről Hévíz-györk és Vácszentlászló, délkeletről Valkó, délről Gödöllő-Máriabesnyő, nyugatról pedig Domony települése határolja. A község belterülete a Galga és az Egres-patak mentén terül el, északnyugat-délkelet irányban a Gödöllői-dombság övezi. Nagysága 2379 ha, népessége a legutóbbi adatok szerint 3893 fő.

További információkért látogasson el a település oldalára.

Csővár

Csővár község a Cserhát alján, Budapesttől 50 km-re, Pest megye észak-keleti részén fekszik, Nógrád megyével határos, 681 fős település. A Váci statisztikai kistérség része, a Dunakanyar-és a Felső-Galgamenti Területfejlesztési Önkormányzati Társulások tagja.

További információk itt.

Domony

A Galga-völgy nyugati oldalán, Aszód és Iklad szomszédságában fekszik Domony. A mű-emlékek, felújított kúriák mellett a település legfőbb nevezetessége az idetartozó üdülő-terület, Domonyvölgy - a tavakkal, horgászhelyekkel, stranddal, lovaglási lehetőséggel.

A falu határában, a Galga- és Egres-patak völgyében, 14 régészeti lelőhelyet tártak fel, melyek közül rézkori a legkorábbi. A Flóramajor területén Árpád-kori földvár volt valaha. A XIV-XVI. század első feléig a Domonyi család birtoka volt ez a terület. A tizenöt éves háború idején elpusztult. 1695-96-ban telepítettek ide evangélikus szlovákokat, és ekkor költöznek ide újra katolikus magyarok is.

Közigazgatási Domony községhez tartozik a dinamikusan fejlődő Domonyvölgy, mely adottságai révén (a kellemes környezet; a mesterséges tavak - horgászhelyekkel, stran-dolási lehetőséggel; a lovasudvar - kiállítással, lovasbemutatókkal, lovaglási lehetőséggel, az őshonos állatok parkjával) egyre népszerűbb üdülőterület.

Közúton a 30. sz. főútról érhető el, az Aszód melletti leágazásról vagy az M3-as autópá-lyáról, aszódi kijárattal. Ikladdal közös vasútállomása van az Aszód-Galgamácsa-Vácrátót vonalon.

További információk itt.

Iklad

A Galga-patak bal partján fekvő település évezredek óta lakott.

További információkért látogasson el a település oldalára.

Hévízgyörk

Hévízgyörk Budapesttől 35 km-re található, a Gödöllői-dombság keleti felén, a Galga völ-gyében. A település az őskortól a középkoron át napjainkig lakott volt. A falu múltjának egyik meghatározó emléke középkori temploma, amelyet a helybeliek az Öregtemplom-ként emlegetnek. Az 1988-ban helyreállított és azóta gondosan karbantartott épület mél-tán tart számot az idelátogatók érdeklődésére.

Az ideérkezők olyan falut ismerhetnek meg, amelyben ötvöződik a múlt, azaz a hagyo-mányok tisztelete, megőrzése és a jelen dinamikus fejlődésének támogatása. Az előzőe-ket támasztja alá országszerte ismert és elismert Hévízgyörki Asszonykórus sikeres mű-ködése. Tevékenységük célja a régi szokások felelevenítése, megőrzése és a modern kor eszközeivel történő népszerűsítése. Mellettük még 12 civil szervezet működik települé-sünkön, mely szintén ékes bizonysága az itt élő emberek tenni akarásának.

A 3 000-es lélekszámú falunknak megyei első osztályú futballcsapata van, mely évek óta szép sikereket ér el. Működése hozzájárul a fiatalok egészséges életmódjához, sportsze-retetük és közösségi aktivitásuk kialakításához.

A hagyományőrző kulturális rendezvények, az Öregtemplom, a Galga völgye változatos lankái, valamint az itt élők vendégszeretete és a népi hagyományok titokzatos világának megismerése kellemes időtöltést biztosít mindenkinek.

Úgy gondolom, méltán lehetünk büszkék a falunkra, ahová szeretettel várok minden ér-deklődő látogatót mind a falu lakosai, mind pedig a falu vezetői nevében!

További információkért látogasson el a település oldalára.

Galgagyörk

GalgagyörkAz Északi-középhegységben, a Cserhát dombjai között bújik meg Galgagyörk. A falut kétfelől dombok, erdők - Szilágyi és Ecskendi erdő - koszorúzzák. A házak félig a domb-oldalakra félig a Galga patak völgyébe épültek. A falu életét, fejlődését meghatározta, hogy a XVII. századtól több birtokosa volt földjeinek. A földbirtokos családok öt úri lakot - ezek felújítva ma is megtalálhatók a faluban - építtettek maguknak Galgagyörkön - Ib-rányi, Kálnoky, Tahy, Gosztonyi és Doblhoff kastély -. A kastélyok, kúriák mellett a tele-pülés legmeghatározóbb épülete, amely az érkezőnek a faluba lépve egyből feltűnik, a dombon lévő evangélikus templom, amelynek gyülekezete 1650-től fennáll. A Galga-györkre telepedett szlovákok itt gyakorolták ágostai evangélikus vallásukat. A legutóbbi 2001-s népszámlálási adatok alapján Galgagyörk lélekszáma 1062, ebből szlovák nemze-tiségű 158, származásukra a családnevek - Laluska, Petrik, Pleva, Pancsuska, Strbák, Tedás, Matejcsok, Szlifka - utalnak.

További információkért látogasson el a település oldalára.

Galgamácsa

GalgamácsaTovábbi információkért látogasson el a település oldalára.

Kisnémedi

Kisnémedi Pest megye északi-keleti részén, az Alföldbe beékelődő Nyugati-Cserhát dél-keleti nyúlványa (Cserhátalja) déli részén lévő kis medencében, a Némedi.patak partján fekszik.

További információkért látogasson el a település oldalára.

Püspökhatvan

Az M3-as autópálya felől az Aszódot Balassagyarmattal összekötő közúton fekszik. Vonat-tal is elérhető.

A falut környező dombokon több régészeti lelőhelyet tártak fel, köztük Árpád-kori lelete-ket is. A községet 1462-ben említi először oklevél, Pyspekhatvan néven. Egyházi okmá-nyok alapján első temploma is a XV. században épült Szent Márton tiszteletére. A telepü-lés kezdetben a püspökség tulajdona volt, magyarok lakták. A török uralom alatt elnép-telenedett, a váci püspökség 1715-ben katolikus szlovákokat telepített a faluba, később 1756-ban katolikus svábokat.

További információk itt.

Püspökszilágy

PüspökszilágyPüspökszilágy Váctól délkeletre a Nyugati Cserhát nyúlványai között búvik meg, a várostól mintegy 15-16 kilométer távolságban. Határa 2530 hektárnyi területének nagyobbik felét ma is összefüggő, - jórészt tölgyes, cseres – erdők foglalják el. A hajdani időkben ezek az erdőrengetegek jóval nagyobbak voltak, s amint erre a község neve is utal, igen jelen-tős volt a Szil-fával benőtt terület. Püspökszilágy határa másik két település különálló határát is magába olvasztotta a letűnt évszázadok során. A két település Szór és Garlan.. Szór első okleveles emléke egy az 1332-37-es évekből származó pápai tizedjegyzék.

További információkért látogasson el a település oldalára.

Vácegres

VácegeresVácegres Község Pest megye északkeleti sarkában, a Galgamácsa - Veresegyház közötti bekötőút mentén, a Cserhát hegység és a Gödöllői -dombság nyúlványain fekszik. Területe 187 ha, melyből belterület 54 ha.

Dombos-völgyes részekre épült, zárt halmazos formájú falu. A domborzati viszonyok mi-att a nagy szintkülönbségek, a lejtős, keskeny, görbe utcák a jellemzőek.

Az Egres patak két oldalát tájvédelmi körzetté nyilvánították. Területe 10 ha, a patakpart két oldala erdővel szegélyezett. Az ide látogatókat megragadja a nyugalmas, csendes falu, a szép természeti környezet, a tiszta levegő.

A község lakóinak száma 877 fő. A lakosság nagyrészt az iparban és a szolgáltatásokban dolgozik a környező nagyobb településeken (Veresegyház, Gödöllő, Budapest).

További információkért látogasson el a település oldalára.

Váckisújfalu

VáckisújfaluÚjfalu legelső okleveles említése III. András király (1290-1301) egyik többszörösen átírt oklevelében maradt ránk. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben szereplő Nova is Újfaluval azonosítható. Egy 1348-ban kelt oklevélben Páty (Poty), másként Újfalu megnevezés olvasható. 1378-ban, egy oklevélben Újfalu (Wyfalw) alakban említik a települést.

Az Árpád-kortól kezdve Újfalu a Zsidó nemzetség Galga menti birtok tömbjének a része. A Zsidó nemzetség honfoglalás kori, vagy Szent István kori eredetű. A Zsidó nemzetségből leszármazó Csői, Nézsai, Mácsai és Zsidó családok itteni birtoklása végleg az 1470-es években szűnt meg, amikor I. Mátyás király (1458-1490) elkobozta és idegeneknek adományozta birtokaikat.

Hunyadi János kormányzó - a husziták elleni hadjárat során - 1451. október 10-én seregével áthaladt Újfalun és ott október 11-én haditáborba szállt.

A török hódítás elején, 1526-1541. között a falu elpusztult. Török haszonélvezői 1559-ben Ibrahim tímár-birtokos, Vác vári lovas, Hamza tímár-birtokos 1562-ben, Mehmed szpáhi 1580-ben és 1590-ben.

A XVI. században Újfalu magyar birtokosai a Szilassiak, kiterjedt rokonságukkal együtt. A csői vár és tartozékai között Újfalu is Corvin Jánosé volt haláláig (1504. október 12.), azután a Ráskay, a Bosnyák, a Balassa és a Koháry családban öröklődött a XVIII. század közepéig.

Újfalu újranépesedése szerény keretek között az 1670-1680-as években indult meg, de ezt elsöpörte a török alóli felszabadító háború. A község népessége, mely korunkig folyamatos, 1700-1701-ben érkezett a Koháryak telepítési akciója következtében. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc alatt is gyér lakossággal rendelkezett Újfalu.

Kisújfalu 1715-ös összeírásában a nevek magyarok, az 1720-as jegyzékben feltűnnek a tót nevek, az 1728-as összeírásban tettenérhető a magyar családok elszlovákosodása, amely a Galga középső és felső folyása mentén további szlovák beköltözők révén más településen is megfigyelhető. Főleg Hont megye északi részéről érkeztek szökött jobbágyok Kisújfalura.

Grassalkovich I. Antal 1744-ben megvásárolta a Koháryaktól Kisújfalut 3000 forintért. Ettől kezdve a község a Grassalkovichok gödöllői uradalmába szervezve éli életét a XIX. század közepéig.

Népe nagyjából fele-fele arányban evangélikus és római katolikus: 1828-ban 411, 1837-ben 455 és 1844-ben 439 lakos összesen. A római katolikus templom Szent András apostol tiszteletére szentelve Mácsa filiája ekkor. II. József király (1780-1790) türelmi rendelete után épülhetett meg az evangélikus imaház, Galgagyörk filiája.

Egy 1848-ban készült összeírás szerint 29 jobbágy család bírt a faluban 15,5 jobbágytelket, velük együtt élt még 32 házas zsellér.

Báró Sina Simon földesúrral az úrbéri egyezség 1860-ban köttetett meg. Innen számítjuk a jobbágyfelszabadítást Kisújfaluban, mely még évekig eltartott. Egy belga bank kezére jutott azután a község, melytől Gosztonyi János vásárolta meg 1866-ban, aki itt majorságot létesített. A község a Gosztonyiak kezén volt 1945-ig.

A parasztfalu jellegzetesen zárt élete a II. világháború után változott meg. A helyi termelőszövetkezet, amely később a Galga vidék középső területének mezőgazdasági nagyüzemében, a Galgaparti Összefogás Mgtsz-be integrálódott, jól működő melléküzemágaival (nyomda, fröccsöntő üzem) jó megélhetést biztosított tagjainak.

Az 1949-ben kiépített Galgamácsa-Váchartyán vasútvonal segítségével a mezőgazdaságból kiszoruló helyi polgárok a környező városokban találtak munkát. 1950. december hónap 31. napjáig Vácegres közigazgatásilag Váckisújfaluhoz tartozott, majd 1969. évtől a rendszerváltásig közös tanácsként működött Galgamácsa és Vácegres községekkel, amelyekkel 1991. óta körjegyzőséget tart fenn.

További információkért látogasson el a település oldalára.

Ugrás az oldal tetejére

Kapcsolat felvétel